?
1817. február 19-én született udvardi és kossuthfalvi Kossuth Zsuzsanna Erzsébet Paulina, Kossuth Lajos legfiatalabb húga.
Aki majdan meszlényi Meszlényi Rudolfnéként családanya, 3 gyermek édesanyja volt, aki 3. gyermeke születése előtt elveszítette férjét, megözvegyült.
Már fiatal leányként aktívan részt vett Kossuth munkájának és családjuk támogatásában. Bátyja bebörtönzése után a fiatal Zsuzsannára hárult, hogy gondoskodjon idős szüleiről és eltartsa őket. Kossuth Lajos - szabadulását követően - 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének" nevezte ki a húgát.
Zsuzsanna aktívan dolgozott az Országos Főápolói Hivatalt létrehozásában, áldozatos munkával részt vett 1849-ben több, a korban használtnál korszerűbb módszereket alkalmazó tábori kórház megszervezésében. Flór Ferenc vezetésével az újjá szervezett honvédség egészségügyi osztályának kialakításában oroszlánrészt vállalt, és felhívást tett közzé felszólítva női honfitársait a szabadságharc sebesültjeinek önkéntes ápolására.
Fáradhatatlan volt. Hitvallásának tekintette a betegellátás feltételeinek javítását. Immáron betegen, áldozatos munkával, töretlen lendülettel a betegek iránti mély együtt értessél bejárva az ország minden kórházát segítséget nyújtott több, mint 72 tábori kórház felállításában. Évekkel megelőzte Florence Nightingale angol ápolónő munkásságát, habár szerény körülmények között teljesítette ápolói, kórházszervezői és felügyelői feladatát a magyar szabadságharc idején. A világosi fegyverletétel után fogságba esett, bírósági eljárások sora várt rá. Méltatlan körülmények között gyermekek neveléséből tartotta el családját, a hatóságok folyamatos zaklatása közepette. Annak érdekében, hogy megnyugvást találjon a tengerentúlra költözött. New Yorki évek alatt kiújult és súlyosbodott tüdőbaja, melynek következtében nagyon fiatalon, 37 éves korában elhunyt.
Ő volt a legelső női ápoló.
Munkássága, áldozatos és kiemelkedő szervezőkéssége, a betegek iránti őszinte empatikus példamutató magatartása alapköve volt a magyar ápolás fejlődésének. Az ápoló munkája szent és áldozatos hivatás: síró gyermek arcáról könnyeket töröl, a betegnek megnyugvást, a szenvedő léleknek segítő bátorítást, a haldoklónak megkönnyebbülést nyújt.
Ünnepeljük ezeket a kiváló embereket, akik minden szaktudásukkal, időt, energiát nem sajnálva a betegek gyógyítására, ápolására tették fel életüket, mely egyben a hitvallásuk: Salos aegroti suprema lex esto!
?⚕️ A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház vezetése ez úton is megköszöni Kollégáinak, a kórház dolgozóinak, a magyar egészségügyben dolgozók - akik a pandémia idején is megküzdenek az eléjük kerülő akadályokkal - kiemelkedő, áldozatos, erőt nem kímélő munkájukat! ? Isten Áldja meg Önöket! ❤️?❤️
A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére 2014 óta február 19. hivatalosan is a Magyar Ápolók Napja!
Már fiatal leányként aktívan részt vett Kossuth munkájának és családjuk támogatásában. Bátyja bebörtönzése után a fiatal Zsuzsannára hárult, hogy gondoskodjon idős szüleiről és eltartsa őket. Kossuth Lajos - szabadulását követően - 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének" nevezte ki a húgát.
Zsuzsanna aktívan dolgozott az Országos Főápolói Hivatalt létrehozásában, áldozatos munkával részt vett 1849-ben több, a korban használtnál korszerűbb módszereket alkalmazó tábori kórház megszervezésében. Flór Ferenc vezetésével az újjá szervezett honvédség egészségügyi osztályának kialakításában oroszlánrészt vállalt, és felhívást tett közzé felszólítva női honfitársait a szabadságharc sebesültjeinek önkéntes ápolására.
Fáradhatatlan volt. Hitvallásának tekintette a betegellátás feltételeinek javítását. Immáron betegen, áldozatos munkával, töretlen lendülettel a betegek iránti mély együtt értessél bejárva az ország minden kórházát segítséget nyújtott több, mint 72 tábori kórház felállításában. Évekkel megelőzte Florence Nightingale angol ápolónő munkásságát, habár szerény körülmények között teljesítette ápolói, kórházszervezői és felügyelői feladatát a magyar szabadságharc idején. A világosi fegyverletétel után fogságba esett, bírósági eljárások sora várt rá. Méltatlan körülmények között gyermekek neveléséből tartotta el családját, a hatóságok folyamatos zaklatása közepette. Annak érdekében, hogy megnyugvást találjon a tengerentúlra költözött. New Yorki évek alatt kiújult és súlyosbodott tüdőbaja, melynek következtében nagyon fiatalon, 37 éves korában elhunyt.
Ő volt a legelső női ápoló.
Munkássága, áldozatos és kiemelkedő szervezőkéssége, a betegek iránti őszinte empatikus példamutató magatartása alapköve volt a magyar ápolás fejlődésének. Az ápoló munkája szent és áldozatos hivatás: síró gyermek arcáról könnyeket töröl, a betegnek megnyugvást, a szenvedő léleknek segítő bátorítást, a haldoklónak megkönnyebbülést nyújt.
Ünnepeljük ezeket a kiváló embereket, akik minden szaktudásukkal, időt, energiát nem sajnálva a betegek gyógyítására, ápolására tették fel életüket, mely egyben a hitvallásuk: Salos aegroti suprema lex esto!
?⚕️ A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház vezetése ez úton is megköszöni Kollégáinak, a kórház dolgozóinak, a magyar egészségügyben dolgozók - akik a pandémia idején is megküzdenek az eléjük kerülő akadályokkal - kiemelkedő, áldozatos, erőt nem kímélő munkájukat! ? Isten Áldja meg Önöket! ❤️?❤️
A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére 2014 óta február 19. hivatalosan is a Magyar Ápolók Napja!